>> Spotify playlist - 2018 (katt ide) <<

 A "jobb későn, mint soha" örökérvényű igazsággal mentegetőzve most köszönök el a 2018-as évtől.

 Izgalmas, tanulságos és nagyon kellemes év volt - köszönök mindent ami jó volt; és köszönök mindent ami tanított valamire.

 Hagyománnyá vált már nálam, hogy az adott évben legtöbbet hallgatott/leginkább megszeretett zenéket összepakolom egy listába és elmentem. Ez a 3.ik ilyen válogatásom.

 Az idei év változatosságát jól tükrözi a lejátszási listám eklektikus jellege: könnyed akusztikus gitárzenétől, az oldshool ganxta hiphop-on át, horzsoló rock balladákat és pszichedelik filmzenéket is érintve egészen a brutális drum'n'bass számokig - van rajta minden (is). 

Trendek/minták 2018-ból: 

• Látszik rajta, hogy visszamentem táncolni: a koreográfiák zenéjét rommá hallgattam és erősen formálta az ízlésemet. Visszaigazolásként nagyon jó érzés volt találkozni a már korábban megismert és szeretett zenékkel találkozni a táncsuli falai között.

• az év nagy felfedezettjei számomra: Nils Frahm és Son Lux. Többször is posztoltam tőlük. Zsenialitás csillan a munkásságukban és őszinte imádatot vált ki belőlem egy-egy számukat hallva.

• nem hallgatok már olyan sok "durva" számot. Nem esik már olyan jól hallgatni, helyette inkább a kedvesebb/lágyabb zenéket többet hallgattam - talán. Mondjuk nem meglepő - az ember fia ha szerelmes, ne is hallgasson deathmetal-t :D

• rehabilitáció alatt áll a hiphop, mint műfaj. Megtudtam, hogy mennyire széles és mély egyszerre ez a műfaj és nem feltétlenül csak a szövegdarálós rap-elést jelenti (thanks, captaim Obvious). Nekem ez jóleső újdonságként hatott
• a Muse-ban ismét és megint csalódtam.
• egyre kevesebb popzenét hallgatok. Mármint a toplistás zenékre gondolva. Nagyon nem tetszik az az irány ami felé elkezdett mozdulni a felkapott ízlésvilág. Trap-szerű, szövegorintált fos. Drake, Post Malone meg mindenféle nyikhaj tizenévesek uralták kb egész évben a listákat - és ez elborzaszt. Se zeneiség, se kreativitás nincs benne. Pocskondiázás, negativitás, igénytelenség. Mielőtt még rámragadna a feeling, inkább nem hallgatom őket és lemaradok a trendektől - nem bánom. Pár üde színfolt a toplistákban: Maroon 5 még mindig képes gigaslágert gyártani, 15 év után is. Grat srácok! Imagine Dragons: nálam ők a popzene megtestesítői jelenleg. Kellemes, mindneki számára befogadható zenét csinálnak, kissé felszínes megfogalmazásban de fontos mondanivalóval. Hiányoznak a dance/elektro/house slágerek. RIP Avicii mester