Gyere játszani velem!
Képzeld el: jóleső, pihentető alvás után reggel nyugisan, magadtól felébredsz. Egy csodaszép, tágas és otthonos lakásban. Melletted az az ember, akit őszintén és teljes szívedből szeretsz, tisztelsz. De még túl korán van, ahhoz hogy felbéreszd - nem akarod megzavarni az álmát, így csak egy óvatos csókot lehelsz a homlokára és megigazítod rajta a takarót. Kilopózol a konyhába, hogy elkészítsd a kedvenc reggelidet és mellé egy illatos, gőzölgő, jó erős kávét. Nem mintha szükséged lenne rá, hogy felébresszen - egyszerűen csak mert szereted. És közben azon filozofálgatsz, hogy lehet ennyire csodálatos az Élet. És milyen szomorú, hogy vannak akik ezt nem így látják.
Egy tovatűnő pillanatba sürítve a boldogság és úgy érzed: megadatott minden, amire csak vágyhatsz. Hogy kész vagy, sikerült. Eszedbe jut mennyi minden kellett ahhoz, hogy eljuss idáig. Mennyi csalódás, mennyi szenvedés. De most. Ebben a pillanatban - nyoma sincs bármilyen negatív érzésnek benned. Egyszerúűen csak - jó minden. Élvezetes a létezés. Hálát adsz. Mindenért. És kezdődik egy újabb csodálatos nap
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal